Természetes állapotunk az igaz önvalónk, és semmit nem kell magunkhoz hozzáadnunk, hogy eljuthassunk ide. El kell engednünk az ego minden elképzelését arról, hogy elkülönültünk másoktól és Istentôl. Ettôl egóddal azonosulsz, és blokkolódik igaz önvalód, a szeretet és öröm állapota.

Amikor az emberek végül megbocsátanak, visszanyerik igaz önvalójuk békéjét és egészségét.

A megbocsátás akkor gyógyít, ha a szituációval kapcsolatban minden ítélkezést elengedünk, és szeretettel helyettesítjük. Ezen a ponton tapasztalható meg az igaz önvaló állapota.

Azért szenvedünk a múltunk miatt, mert negatív gondolatokat és érzéseket ôrzünk valamilyen fájdalmas múltbeli esemény miatt. Ha el tudnánk engedni ezt az emléket és a múlt negatív eseményeinek negatív hatásait, az olyan lenne, mintha eltörölnénk a múltat. Ezzel meg nem történtté tehetnénk régmúlt dolgokat.

A múlt hibája gondolati hibákon alapultu, ami érzelmi sérülésekhez vagy haraghoz vezetett. A hiba érzelmi fájdalmakat okozott.

A múlt meggyógyítható a jelen gondolatok megváltoztatásával. Amikor bocsánatot kérünk valakitôl, gyakran válaszolnak így: Felejtsük el! – azaz: megbocsátottam neked, és elfelejtettem az esetet.

Mivel igaz önvalónkban mindannyian egyetlen tudathoz tartozunk, a többi ember megérzi, ha elengedjük a neheztelésünket irántuk.

Másokban általában olyan tulajdonságok idegesítenek, amit önmagunkban nem vagyunk hajlandóak meglátni. Ilyenkor úgy gyógyulhatunk, ha a másiknak és önmagunknak egyaránt megbocsátunk.

A megbocsátás és a problémáktól való megszabadulás szándék, és nem idô kérdése. Mégis sok idôbe telhet, míg igazán akarjuk a megbocsátást.

A megbocsátás rengeteg idôt takarít meg nekünk! Ha bármikor haragot érzünk szívünkben valakivel szemben, akkor az illetôt börtönbe zárjuk tudatunkban, és hibáztatásunkkal korbácsoljuk ôt. Szükségszerűen mi magunk is börtönbe kerülünk azzal, akit elítélünk.

Azzal, hogy megbocsátunk magunknak és mindenkinek, aki kapcsolódik a múltban történt hibához, eltöröljük a múltat.

A megbocsátás eltörli a fájdalmas érzések okát: az egót. Az ok nélkül a fájó érzelmek nem tudják önmagukat fenntartani. Az érzések megenyhülnek, és gyorsan begyógyulnak, míg végül eltűnnek az emlékezet homályában.

Ha igazán megbocsátunk magunknak a múlt egészségtelen szokásaiért, mint az alkohol, a drog, a kényszeres evés, a cigaretta, megszüntethetjük ezek testre gyakorolt hatásait is, mintha soha nem is lettek volna.

Az ego azt akarja, hogy elhiggyük, mi magunk, és a problémáink bonyolultak és speciálisak, ezzel is erôsítve az elkülönültség illúzióját. Szappanopera drámát akar és problémák végtelen sorozatát, nem pedig megoldást.

A könyörgés azért, hogy valami jó érjen bennünket, félelmen alapul. Mivel az ok és okozat törvénye létrehozza számunkra azt, amiben valójában hiszünk, ezek a félelmek gyakran formát is öltenek.

Az emberek valahogy soha nem gondolkoztak el azon, hogy felelôsek saját hiedelmeikért. Ha analizálják hiedelmeiket, megismerik önmagukat, és ez az ember leghatalmasabb tudománya.

A spirituális gyógyítás és az energetikai gyógyítás ugyanazt a célt szolgálja. Csak a megközelítésben különböznek egymástól. A spirituális gyógyítás átlát a problémák illúzióin és csakis a mögöttes tökéletességet ismeri el igazságként, míg az energetikai gyógyítás a problémára koncentrál és azt próbálja meggyógyítani.

A te boldogságod nem függ a világ békéjétôl. A világ békéje függ a te boldogságodtól. Az egész világ, és teljes népessége tökéletes tükrei belsô gondolataidnak.

Ha hallgatsz Isten hangjára, mely belsô megérzéseiden keresztül szól hozzád, akkor képes leszel a világot igaz önvalód szemével látni.

Az ok és okozat törvénye: minden, amire koncentrálunk, erôsödik.

A szokatlanul erôs idôjárási jelenségek, szélviharok, áradások, és földrengések a Föld próbálkozásai a negatív energiatöbblet eltávolítására.

Nem állunk másból, mint hiedelmekbôl. Ez az ember minden tôkéje és árukészlete. Ez minden, ami megváltoztatható, és mindent magába ölel, amit az ember alkotott, vagy valaha alkotni fog.

Az ember saját hiedelmei miatt szenved, nem tudatosan, de önmaga hozzájárulásával.

A spirituális gyógyítás szavakkal, gondolatokkal, tudattal és szellemmel dolgozik, míg az energetikai gyógyítás fényt, és anyagi vagy éteri eszközöket alkalmaz.

Ha önmagadat és világodat az ego lencséjén át nézed, akkor rettenetes félelmet, bűntudatot és boldogtalanságot fogsz látni és tapasztalni. Az ego különféle tévutakra küld, hogy keresd azt a külsô körülményt, ami boldogságot ígér neked. Az ajándékai azonban soha nem hozzák el a boldogságot, mert a boldogsággal megszűnik az ego létezése.

Próbálj csak az embernek megbocsátani, nem a tetteit elnézni, amiket elkövetett. Ahogy megbocsátasz, érezd a megkönnyebbülést, a szabadulást, a megújuló energiát, ahogy elmúlik a sértettséged.

Azon kell meditálnunk naponta, hogy mit akarunk látni, és nem azon, amitôl félünk.

Semmi sincs elveszve Isten tudatában.